először

a falu egyik felén kell öntözni, a régi malomban, a patakból kell a vizet húzni, a kannákon van kötél, lemenni a kis deszka hídra, onnét. Csak pisztrángot ne fogjon az öntözőkanna, mert az is van ám. Hatalmas kert, lesznek majd disznók is, de a már meglévő tyúkokkal nem kell foglalkozni, azokat mások rendezik, egyébként nem is látni őket a kert virágos-fás részéből. Szóval csak öntözni kell. Temérdek paradicsom, itt csak üvegházban, de a kert méretes is és zegzugos is, így a patak - egyik üvegház - patak, másik üvegház - patak, ja, és ki az aki kiültet nyaralásba menet előtt mini kelkáposzta palántákat, na szóval még azok is, így az egész egy kitűnő edzés. Utána vissza, a svédszomszédhoz, aki izent pár hete, hogy augusztusban itt lesznek tesó és családja (Budapestről), majd ők rendezik, de egyelőre úgy csinálom, hogy ha nem látok kocsit a ház előtt, akkor megyek, mert sehol egy lélek és a paradicsomok szánalmas állapotba tudnak kerülni a forró üvegházban, de ha ez őt nem zavarja, akkor engem miért? Egy másikék, na ott legalább nincs üvegház, és millió cserépben apró palánták, így oda nem kell naponta menni. Ilyen ez az augusztus.