*

Amikor kibírhatalan az erdő,

Valami, ami időtlenül

legtisztább önmagát mutatja,

valaminek a legtisztább

önmagában járkálsz órákat, te,

hazugságokkal és elhallgatásokkal

és be nem ismerésekkel teli.

Menekülsz innen, mert minden

fatörzsben és félbetört

pitypangszárban elmulasztott

és elszalasztott lehetőségeidet

látod, nyomaszt a tökéletesség,

de nem menekülhetsz, akárhova

nézek, ég, föld, folyó.

Győrffy Ákos, Akárhova