A mező felett
valaki kongat
megrendül a táj,
valaki várja
a visszahozhatatlant.
Valaki lát,
én látok-e?
valaki érint,
én érintek-e?
Valaki menthetetlen elmúlt
és valamely köd-szilánkon
a látottakat és érintetteket
nem ismeri többé.
Weöres Sándor
